Ismét eljött egy este-hajnal, amikor is nem tudok aludni. Már napok-hetek óta érik egy írás, hát most időt adok magamnak erre. Igazán nem tudom hol kezdjem, meg miről is írjak, hiszen nagyon sok minden történt az elmúlt időszakban velünk, mely mélyen kapcsolódik…

A mai napról későbbiekben fogok írni, most csak annyit, hogy ez egy fájdalmasan-szomorú nap volt az életünkben... 2009. október 24-én 19:16-kor született Csenge, s ma töltötte volna 3 életévét... Rá való emlékül írom ezt a rövid bejegyzést, melyet valamikor folytatok, s…

Úgy néz ki írnom kell magamból, csak nem tudom mit. Most is felkeltem már hajnali 3 körül, s tudtam ismét nem fog menni a visszaalvás, így Kincsőt megbüfiztettem, s kijöttem a konyhába írni. Igazán nem tudom mit kellene írnom... Nem tudom milyen hangvételbe írjak nektek?…

A héten egyik este voltam egy barátomnál, segítségem kérte egy blog szerkesztésében. A blogot egy barátja halálának 2 éves évfordulójára készítette. Korábban elkezdte már, csak most abba kérte segítségem, hogy jobban nézzen ki. Nem sokat tudtam segíteni... A blog…

Nem mostanában írtam ide a blogra... hát most megteszem. Július 15-e van, hajnali 03:05. Nem tudtam aludni, úgy éreztem írnom kell... Nem szoktam visszanézni mit írok, de most megtettem, hogy tudjam hol is hagytam abba. S az oldallal kapcsolatban kérdeztem őszintén. Erre pár embertől…

Régen posztoltam a blogra, most megteszem, kicsit fura lesz... 3 posztot fogok egyszerre feltenni, de időben máskor íródtak, ennek részben az az oka, hogy képeket szerettem volna beletenni, illetve közben a laptopom vinyója megadta magát (szerencsére pár hete mentettem le róla minden…

… péntek hajnali 3 körül egy álomból ébredtem... álmomban Csengét láttam a koporsóban feküdni a ravatalozóban újra, csak most egészséges volt, mint aki békésen alszik... kis sapka a fején... édes angyali arccal... (sajnos közel se így nézett ki a valóságban, de ezt nem…

Mostanában van egy-két nehéz nap, mint a mai is: anyák napja... vagy a május elseje is az volt... Tavaly május elsején kint voltunk a csónakázó tónál, sétálgattunk, Csenge nagyon élvezte a nyüzsgést, az állatkert előtti kirakodást, stb. Illetve a krisnások is kint voltak,…

Azt hiszem eljutottam addig a pontig, hogy írok a barátokról, mit és hogyan éltem meg a 3 hónap alatt... Igen, most csak a magam részéről írok, vannak részek melyek Andira is igazak, viszont most csak magamról írok.   Már egy ideje folyik bennem egy bizonyos folyamat,…

..3 hónap... Tudom, sokan minden nap ránéztek az oldalra, hogy lássátok, írtunk-e valamit, s gondolom már sokan csalódva látjátok, hogy ma se lett újabb poszt. Sajnálom, ha csalódást okozok, nem szándékos, csak egyszerűen így alakul, nehéz írnom...   Ma 26-a délelőtt van.…

Mindig is nehéz elkezdeni az írást, hogy miről is írjak... aztán lassan belemelegszek, igaz csapongnak gondolataim, érzéseim, de csak így tudok írni, nem vagyok író, csak egy egyszerű hétköznapi ember, aki éli az életet... Két hónapja, hogy nincs közöttünk... talán ezzel…

Nehéz mostani témámhoz hozzákezdeni, de azt hiszem részben eljött az ideje... Az elején szeretném megírni, hogy a kislány akivel a klinikára kerültem, szerencsére már jól van, másnap hazaengedték – sokan aggódtak érte, ezért gondoltam helyes, ha megírom. Amiről…

Már egy jó ideje nem tudok aludni, jár az agyam... kb egy jó órája csak jár, és pörög, s sajnos ugyanabban a formában nem fogom tudni leírni... jó lenne egy gondolatolvasó-jegyzetelőgép, sokat segítene...   Egy hete írtam utoljára, úgy néz ki ez így fog menni, hetente egy…

Nagyon szomorú vagyok. Közel 2 órája írtam ezt a blogbejegyzést, amikor is valami oknál fogva nem mentett, majd eltörölte 2 óra munkájának jelentős részét. Pedig volt időm írni, s olyan dolgok jöttek amik megismételhetetlenek. Kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba...…

Azt gondoltam egy rövidet muszáj írnom, ha már Nőnap van...  Az igazság az, hogy nem emlékszem mit kaptak tavaly tőlem a lányok, bár Andi szerint kisvirágot biztosan. Most nehezen tudtam anyámat, tesómat, mamámat, illetve anyósomékat felhívni, s boldog nőnapot kívánni.…

Vannak olyan visszajelzések, melyek azt mutatják, hogy sokak számára fontos mi is történik velünk, s követik a blogot, s várják mikor is írok/írunk újra...   Nos, már tegnap írni akartam, de valahogy nem jött ki a lépés. Mondhatni, hogy egy hete nem írtam. Közben elég sok…

Ez a poszt egy hónappal Csenge távozása után íródik... Január 27-én este 22:20 ment el közülünk, hagyta el a földi életformát... Nagyon nehéz ezt leírni. Ma reggel mindketten nehezen ébredtünk, mindketten tisztába voltunk vele mit jelent ez a nap. Egy hónapja fordult velünk a…

Szeretnék veletek megosztani két videót. Az egyiket még korábban találtam, a másikat meg pár napja. Mindkettő fontos a számunkra, ezért gondoltam belinkelem... Kezdem talán a nehezebbel. Ez a 40 perc körüli film pár napja készült, egy jó csapat csinálta, korábban már…

Viszonylag régen írtam. Ennek több oka van. Amiről most szeretnék írni, az a baráti-emberi kapcsolati rendszerek egy ilyen helyzetben. Mindig nehéz elkezdeni a fonalat, hogy hol is fogjam meg... Talán a szombati baráti vetítéssel kezdeném. Mint írtam, sajnáltam, hogy sokan nem…

Vasárnap hajnali 2.22 perc van. 3 hete kevés olyan este van, hogy ne ébrednénk fel ilyen körül. Eddig jól szokott menni az alvás, de itt vannak olyan pillanatok, amikor nehéz a visszaalvás. Most viszont egy kellemes nyugodt érzés van bennem, s érzetem írnom kell. Nagyon sokat…

Péntek reggel van. Sok minden van a fejembe, aminek csak részleteit tudom leírni. Sokszor gondolom úgy, hogy hangos naplót kellene vezetni, mármint egy diktofonra felvenni a mondandóimat, mert a gondolataim sebességét az ujjaim nem tudják követni, s csak megakasztanak. Mindegy. Nem tudom…

Ez az a kérdés, amitől most falra mászunk. Mindenki ezzel kezdi, s hát ez jelen esetben rosszul jön ki, vagyis szarul. Ennyit tudunk csak rá mondani: szarul. Még annál is szarabbul... Hétvége óta csak lefele tartunk, így érezzük... Lassan telik az idő, nagyon... Nem is látni, hogy…

Leírhatatlan űr és fájdalom... Ez van most. Csak ülünk egymás mellett az ágyban, most fejeztünk be egy Nevem Earl részt, s mindketten érezzük... S elővettük a karácsonykor készült képeket, videókat... éppen a nokiás dobozba pakol ki és be... Hétvégén hazamentünk Egerbe.…

Nem gondoltam, hogy valaha is blogot fogok írni... De az életünk úgy változott meg egyik napról a másikra, sarkaiból fordult ki a világ, hogy úgy érzem muszáj írnom. Ha csak a fejemben kattognak a gondolatok és villódzanak a képek állandóan, attól megőrülök.   Ma este 2…

Nem is tudom hol kezdjem, de talán ez érthető, sok minden történt az elmúlt napokban, sok minden mozog a fejembe... Sok mindent megpróbálok kiírni magamból, de sok mindent magamba tartok praktikus okok miatt. Vagy mert nem akarom, vagy mert bántó lehet később. Péntek délelőtt van,…