Hogy melletted legyek. from Gonzo on Vimeo.

Egyelőre nem tudok írni, inkább csak idézek egy könyvből, amit egy Segítőnk talált nekünk:

"A GYERMEKEK, MILY BECSESEK

A tisztelet alapvető fontosságú dolog. Minden ember fontos, de a gyermekeidet s az öregeket nagyon meg kell becsülni, mert pótolhatatlanok. Azt a tudást, amelyet ők adnak néked, sehol máshol nem kaphatod meg.

A gyermekek a legnagyszerűbbek. Más szemmel nézik a világot. Még romlatlanok. Nekünk azt tanítják, hogy a terhes asszony az első három évben ne ragaszkodjon annyira a gyerekéhez. Ez alatt az idő alatt a gyermek és a Teremtő között még erős a kötelék. Az anya testében a gyermek még a Teremtő világában van. Még nincs ebben a világban. Az asszony ragaszkodik újszülött kicsinyéhez, miközben a gyermek még mindig a Teremtő közelségére vágyik. Ez megnehezíti a Teremtő dolgát, mert a gyermek hozzá tartozik. Ez a vonzódás olyan erős lehet, hogy a Teremtő visszaveszi az újszülött csecsemőt.

A kisgyermekek azért olyan becsesek, mert bennük megvan még ez a szoros kapcsolat a Teremtő és a mi világunk között. ezért olyan fontosak a gyermekek.

Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy egy kis gyermek e világunkban marad vagy visszatér a Teremtőhöz. Neked csak az a dolgod, hogy törődj vele erőd szerint, de ha ő úgy határoz…"

Tara, Seneca - Indián asszonyok bölcsessége című könyv (Palatinus, 2001)

Illetve egy másik, mely szíven ütött:

"Az üdvözülés gyermekei nem olyanok, mint a szokványos gyermekek. Legtöbbször leánygyermekek, de néha fiúgyermekek is jönnek ezzel a jellel a világra. Az üdvözülés gyermeke mindig olyan benyomást kelt, mintha idős gyermek költözött volna egy új testbe.

Az arca nagyon komoly, kivéve, mikor nevet. Olyankor bevilágítja a nap fénye a világot. Az ember egy ilyen gyermek szemébe néz és tudja, hogy a gyermek mindent tud, ami igazán fontos. Az üdvözülés gyermekei mindig kissé különböznek más gyermekektől. Hosszú erős a lábuk, határozott a járásuk. Nevetnek, mint minden más gyermek, játszanak, mint minden más gyermek, és mégis mások, áldás van rajtuk, különösek, szentek.

Vigyázni kell rájuk, védeni kell őket, akár életed árán is. erőt vehet rajtuk a szomorúság,
de úrrá lesznek rajta. Elidegenedhetnek tőlünk, mert túllátnak és átlátnak ezen a valóságon.
Kibírják, amit mások nem bírnának ki. Túlélnek ott, ahol más nem élne túl. Szeretetet éreznek
akkor is, ha nem mutatnak szeretetet irányukban.

Egész életükben azon fáradoznak, hogy az általuk ismert szeretetet tovább adják."

Nootka indián asszony - Indián asszonyok bölcsessége című könyv (Palatinus, 2001)

Már több alkalommal írni akartam, de nem tudtam... remélem hamarosan itt leszek újra...